A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti újidő, miocén és pliocén korából. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.

Amilyen szépek, olyan keveset tudunk róluk

A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.

Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.

Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról.

Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.

Tanúhegy trilógia: Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy

A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Lankáit körülbelül 200 méteres magasságig szőlőlugasok borítják. A vidéket az óriások szőlőskertjének is szokták nevezni, hiszen az ország legnagyobb bortermelői itt telepedtek le. A Badacsony tetejéről remek kilátás nyílik A Balatonra és a déli parton fekvő Fonyódra.

Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulaffy Demeter volt. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat. Ma, a felújítási és feltárási munkák befejeztével várjátékok és lovagi torna szórakoztatja a közönséget.

A tanúhegy trilógia legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, ami a Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. A Szent György-hegy tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű (például az észak-kelti részen található bazaltorgonák), de a többsége a turisták számára ismeretlen. A tanúhegy másik érdekessége a jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott szikladarabok miatt már alig lehet lépni a barlangba, amelynek érdekessége, hogy az odahelyezett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.

A Szent György-hegyet érdemes körbejárni, mert minden oldalán találunk számos érdekes bazaltformát és vulkanikus képződményt.

Európa egyik legnagyobb barlangrendszere, az Aggteleki Nemzeti Park területén található 25 kilométer hosszúságú Baradla-barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park - melynek területén megközelítőleg 273 barlang található - földrajzilag a Gömör-Tornai karszt része, vagyis szerves egységet alkot az államhatár másik oldalán elhelyezkedő Szlovák karszt Nemzeti Parkkal.

A két nemzeti park területén összesen mintegy 1300 barlang ismert, melyek 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség Listájára. A cseppkőbarlangrendszer olyan klímával rendelkezik, ami jót tesz a légzésszervi problémákkal küzdőknek. Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai a minden nap több időpontban induló barlangtúrák révén, ill. az extrém sportokat kedvelők számára speciális barlangtúrák keretén belül ismerhetők meg.

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel. A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület.

A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja. Látványos, közkedvelt turistacélpont, ám csak igen kevés helyen lehet rá feljutni.

A fennsíkot a Garadna-völgy osztja két részre méghozzá a magasabb, nagyobb alapterületű a nagy-fennsíkra, (itt található a Nagy-mező és Jávorkút) illetve a kisebb és alacsonyabb kis-fennsíkra ahol a legtöbben Szentlélek, Örvény-kő felé igyekeznek. A Garadna és a Szinva völgy találkozásánál mesés környezetben bújik meg Lillafüred, ami többek közt az egyedülálló szubalpin klímájának köszönhetően már évszázadok óta kedvelt nyaralóhely.

A bükk és a bükk fennsík környékén páratlan természeti jelenségek csoportosulnak, ezért a környéken egészen a bükk lábánál található kistelepülésekig igen fejlett a turizmus. A kerékpározás, a barlangászat és túrázás mellett a gyógyfürdőzés, illetve bor és gasztronómia túrák a legnépszerűbbek.

Kerékpáros túrák
A hegyi-kerékpározás lehetőségei a Bükk hegységben országos szinten is a legjobbak közé sorolhatók. Magyarországon itt alakult ki elsőként a teljes területet lefedő hegyi kerékpár- úthálózat.Az útvonalak többsége túrakerékpáros út, de az adottságokból kifolyólag nem hegyi-kerékpáros túravonal. Az emelkedők és a helyenként rossz útminőség miatt viszont ajánlott a sok áttétellel bíró, erősebb biciklikkel készülni.

Barlangászat
A Bükkben a sima bámészkodós barlangi sétától az overallos fejlámpás kalandokig nehézségi foktól függően legalább 10 barlang közül választhatunk.A Bükki Nemzeti Park területén a komolyabb erőnlétet és figyelmet igénylő túrák a Bolhási-víznyelőbarlangban, az Esztázkői-barlangban, a Gyurkó-lápai-barlangban, valamint a Kő-lyukban, a Kecske-lyukban, a Vénusz-barlangban, a Lilla-barlangban, és a Létrási Vizes-barlangban tehetők.

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, és dél felé folytatja az útját.Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába.

Két gyönyörű szurdokvölgye van, az egyik Bakonynána alatt az ún. Római-fürdő, a másik Bodajk mögött található. A völgy sziklafalai három barlangot-üreget is rejtenek (Gaja-sziklaüreg, Rigó-lyuk, Sobri Jóska barlangja). A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette. A park nemzetközi hírű. A nagyvadak mellett az apróvadak sokasága, de a madárvilág is jelentős.

A völgy egy helyen váratlanul összeszűkül, és a patak a két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, végül a víz egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját. A Római fürdő katlanját a szurdokot fölülről megkerülő turistaútról a legjobb megnézni, és érdemes kora tavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.

A Hévízi-tó

 

A Hévíz-tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, igazi különlegesség. Hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá. Így egész éven át alkalmas a fürdőzésre.

A Hévízi-tó geológiai ritkaság. A gyógyforrás 7 méter vastag tőzegből tör a felszínre, kioldva belőle az értékes vegyületeket. A reumás és mozgásszervi betegek gyógyításában utánozhatatlan Hévízi-tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően más betegségek gyógyításához is hozzájárul. Serkenti a mellékvesékre ható hormonok termelését, így a szervezet saját anyagai csökkentik a gyulladást és a fájdalmat.

A víz kedvezően hat a szervezet ösztrogén-szintjére, így a krónikus nőgyógyászati problémák kezelésében is hatékony lehet. A fürdőzés során fellépő hidrosztatikus nyomás és a minden irányú mozgás ideális a vérkeringésnek, a kellemes hőfok pedig hosszú idejű fürdőzést tesz lehetővé. A tőzeg alapú hévízi iszap, a maga nemében páratlan a világon. Hatása hasonló a gyógyvízéhez, de annál jóval intenzívebb. Rádiumos hatása csillapítja a fájdalmat, nyugtatja az idegrendszert, serkenti a sejtregenerálódást és az anyagcserét.

A Hortobágy hivatalos definíciója szerint pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, s mint ilyen egyedülálló a kontinensen. Ez Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, amely képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.A kiaszott szikes puszta láttán nehéz elhinni, hogy e táj arculatát döntően a vizek formálták.

A Hortobágy sekély mélyedéseinek nagy része a jégkorszak végétől a XIX. század közepéig a Tisza és a Berettyó szabad árterülete volt, melyek vize gyakran öntötte el a területet, hordalékával termékeny talajtakaró feltételeit biztosítva, míg néhány helyen a víz akár egész éven át megmaradt, vizenyős területeket, tocsogókat, mocsárrendszereket létrehozva. Honfoglaló őseink egy nagy kiterjedésű mocsarakkal, szikesekkel, rétekkel tarkított tájat találtak itt.

Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül ezidőtájt 152 fészkel is a Nemzeti Parkban.

A Magyarországon átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágyon megpihenve repül tovább, az eddig megfigyelt legnagyobb éjszakázó darutömeg 55 ezer madarat számlált. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak.

Bár csodálatos és különleges természeti látnivaló, a Sárospatak fölötti Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta. Az egykori malomkőbánya helyén kialakult tó magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is.

Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 méter, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.A középkorban, a 15. századtól bányászták itt a malomkövet.

A bányászok saját maguknak kis fülkéket vájtak a bánya falába, itt laktak. A hajdani bányaudvaron ma is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, illetve a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

Ma a tengerszem környékén jól kiépített túraösvényeket találunk, és információs táblák segítik a tájékozódást, és korlátok fokozzák a biztonságot azok számára, akik felülről - a hajdani bánya pereméről - is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba.

A Szársomlyó és a villányi borvidék

Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb tömbje, a 442 méter magas Szársomlyó 1944 óta védett terület, több ritka állat- és növényfaj otthona.A hegyen őshonos például a haragos sikló, a zöld gyík, és itt található meg az egyedül Magyarországon előforduló, a régi kétforintosok hátoldalán látható magyar kikerics, amely az első védett növény volt az országban.

A hegyre önálló túra keretében nem lehet felmenni, viszont minden nap 10 órától vezetett kirándulások indulnak a nagyharsányi szoborparkból, a felnőtteknek 700, a gyerekeknek 350 forintos áron. A Szársomlyó tájesztétikai szempontból is különleges. Nyugatról tekintve tökéletes kúpnak látszik, délről éles gerincű hegycsúcsnak. Délkeleti oldalát nagy barázdák szántják, amelyről a mondás azt tartja, hogy az ördög szántotta.

A tihanyi Belső-tó

Tihany nem csak a Balaton, hanem az egész ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Külföldi és belföldi turisták ezrei keresik fel egész évben. Népszerűségét gazdag történelmi és természeti látnivalóinak köszönheti. Az apátság mellett a táj képét legalább ennyire meghatározó elem a tihanyi Belső-tó.

Sokan Tihanyba érve megelégednek a Tihanyi Apátság megtekintésével, holott a terület természeti látnivalói talán még a történelmi emlékeket is felülmúlják. A tihanyi táj képét három tó határozza meg: a Balaton, a Külső- és a Belső tó. A félsziget két beltava egyaránt vulkanikus kráterben keletkezett.

A vulkáni tevékenység megszűnése után a kráterekben felgyülemlett esővíz a kráter aljára telepedett agyagos réteg miatt nem tudott elszivárogni, így kialakulhatott a két tó. A Külső-tó tájvédelmi körzet, melynek állapotát a hetvenes évek végén meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült eredeti, természetes szintjére visszaállítani. A tó környéke természetvédelmi okokból nem látogatható.

Ezzel szemben a Belső-tó igazi turistalátványosság és országszerte híres horgászhely is. A tavat könnyen megtalálhatjuk, közvetlenül a település alatt fekszik. A félsziget magasabb pontjairól mindenhonnan jól látható, könnyen megközelíthető. A tó a Balaton szintjétől mintegy huszonöt méterrel magasabban fekszik, de összeköttetésben nem áll vele. A tónak nincs lefolyása, de szivárgó vize régebben okozott földcsuszamlást is a környéken.

Érdekesség, hogy a tó eredetileg a szomszédos Külső-tóhoz hasonló parttal rendelkezett. Dús nádas, kisebb nyílt vízfelületek jellemezték ekkor a vizet. 1940 és 1950 között azonban gyökeresen megváltozott a tó képe. A nádas szinte teljesen kipusztult és kialakult a tó ma is látható nyílt vízfelülete. A gyökeres változás oka a mai napig nem ismert. Horgászati szempontból az 1960-as években fedezték fel, azóta a tó az ország egyik legjobb fogási eredményekkel kecsegtető és nem utolsó sorban, csodálatos környezetben fekvő horgászvize.

Az Őrség és a szerfalvak

Az Őrség néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őrző táj. Az egyetlen olyan tájegység Magyarországon, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltságlevelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Ezért is nevezzük ezt a tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük futó patakok teszik tagoltabbá.

A területek nagyságát tekintve az erdők a legszembetűnőbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétek, völgyalji láprétek, apró mocsarak és lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel.

Egyedülálló szerfalvak

A szerfalu elnevezés az Őrség és a Göcsej dombvidékein elterjedt településforma. Egy különleges közigazgatási egység, amely egymástól elhatárolódó, dombhátakra vagy domboldalakra települt kis házcsoportokból állt. Ezeket szeg- vagy szerfalvaknak hívták. Ez a településforma átmenet a csoportos és a szórványtelepülés között.

A szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök voltak. Míg a középkorban a szerek a dombok alsó harmadában, a mocsaras völgyek szélén álltak, a török korban felhúzódtak a domboldalakra és a dombhátakra. A szeres települések apró házcsoportjai állhatnak 1-2 kilométerre is egymástól, de előfordul az is, hogy csak néhány teleknyi távolság volt közöttük. Egy-egy falu általában 5-10 házból állt.

Szalafő, Pityerszer

Szalafő hét halmon épült, mindegyik dombján egy-egy "szer" fekszik: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer illetve Pityerszer. Aki erre jár, semmiképp se hagyja ki a környék talán legérdekesebb látnivalóját, a Szalafőn található pityerszeri falumúzeumot, ahol megnézhetjük a vidéknek ezt a jellegzetes ősi faluszerkezetét. A szalafői szerek a Zala völgyét övező dombláncok tetején épültek, s a települések egyik jellegzetessége, hogy a házak között nincsenek kerítések. Az egyes porták határát, öreg fák, vagy mesterségesen emelt földhányások jelezték.

Pityerszer házainak többsége a 19. század elején épült, ez alól egyedül az úgynevezett csordásház kivétel, amelyet a 18. században húztak fel. Jellegzetes, kis ablakos oromzata jelzi, hogy ez az épület füstösház volt, azaz az egyetlen helység - a benne álló kemencével- konyhaként és lakószobaként is funkcionált.

Őrállók útja és dödölle

A térségben az egyik legjobb program, az Őrállók útja elnevezésű kétnapos ismeretterjesztő, természetjáró kirándulás. Eredetileg iskolások számára állították össze a programot, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők rájöttek, hogy kisebb nagyobb módosításokkal felnőtt csoportok is ugyanúgy élvezik a téglaégetőt, a lakó-, és gazdasági épület látogatásokat, a tájjellegű gyümölcsfák gyűjteményes kertjét, Szalafőn a Pityerszeri Falumúzeumot, az Őserdő természeti értékeit, őshonos gazdálkodási módokat, valamint az őrségi szárított vargányalevest és a helyiek specialitását, a dödöllét.

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát többnyire csak Dunakanyar néven említjük. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Az elnevezés egyszerű oka, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire, tehát délfelé kanyarodik. A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik. A Dunakanyar, mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is.

A Dunakanyar települései közül talán a legszebb és leggazdagabb látnivalókat nyújtó városa Visegrád. Budapestről legkönnyebben a 11-es úton érhetjük el, de a legszebb látványban akkor lesz részünk, ha a folyó felől közelítünk a város felé. Budapestről menetrendszerinti és sétahajók is rendszeresen indulnak Visegrád felé, de a Duna bal partjáról, Nagymarosról komppal is átkelhetünk Visegrádra. A város látképét a középkori várrendszere és a királyi palota uralja.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után kezdte építtetni IV. Béla. Az alsóvár a XIII. században több feladatot is ellátott egyszerre. Szolgált uralkodói szálláshelyként, de katonai feladatokat is ellátott. Ennek megfelelően erődítmény jellegű volt, erős masszív falakkal. A Salamon torony a korszak építészetéhez viszonyítva rendkívülinek számított. Az erődítmény jelleg hatását tovább fokozza, hogy az alsóvárat és a fellegvárat egy tornyokkal erősített fal kötötte össze. A fal elsődleges feladata a Budát Esztergommal összekötő országút ellenőrzése volt, de mivel egészen a Duna partjára épített őrtoronyig tartott ezért a dunai hajóforgalmat is kontrollálni lehetett. A Károly Róbert, majd később Mátyás király idejében is meghatározó szerepet játszó alsóvár már a török korszak kezdetén jelentős sérüléseket szerzett. A törökök kivonulása után hanyatlani kezdett, az épület romossá vált. Csak a XIX. század végén kezdték meg a felújítását, később királyi vadászkastélyt akartak építeni belőle. A vár hányattatása a közelmúltban sem ért véget. 1950-ben a Salamon-torony teljesen leégett, a hatvanas évek közepén állították teljesen helyre. Ma a Mátyás Király Múzeum több állandó kiállítását tekinthetjük meg az épületben.

A Fellegvár fénykora is akkor kezdődött, amikor Károly Róbert Visegrádra települt, vagyis a város lett az ország fővárosa. Az ekkor két toronyból és lakópalotából álló várat kibővítették. Mátyás Király uralkodása alatt a palotaszárnyakat teljesen átépítették a kor szellemének megfelelően reneszánsz stílusban. A vár jelentőségét bizonyítja, hogy több alkalommal is itt őrizték a Magyar Koronát és a koronázási ékszereket, egészen 1529-ig koronaőrző helyként tartották számon. A török időket a Fellegvárnak sem sikerült átvészelni. Többször gazdát cserélt, és ezek a cserék (ostromok) nem javítottak az állapotán, olyannyira, hogy később a törökök katonai célra való alkalmatlansága miatt önként magára hagyták. A helyreállítási munkák az alsó várhoz hasonlóan az 1870-es években kezdődtek és tulajdonképpen a mai napig tartanak.

A két vártól kicsit távolabb található Királyi Palota történelme megegyezik a várakéval. Károly Róbert Budáról való áttelepülésekor kezdett építkezni a városban. Ekkor kezdődött a palota építése is. A Mátyás korabeli reneszánsz hatást itt láthatjuk a leginkább. A szobrokat, szökőkutakat olasz szobrászok készítették. Mindközül a legismertebb a Herkules kút. A kutat Mátyás király címerei díszítik, és a gyermekkorú Herkules valószínűleg Mátyás törvénytelen fiát, Corvin Jánost jeleníti meg. A palota átépítése olyan jól sikerült, hogy Európa szerte ismertté vált. Az aranykor után - hasonlóan a város többi épületéhez - a palota is hanyatlani kezdett, mely hanyatlás odáig tartott, hogy a folyamatos építkezések, ráépítések hatására a XVIII. századra teljesen föld alá került. Csak XX. századi régészeti ásatásoknak köszönhető, hogy a ma Visegrádra látogató turista megtekintheti a Királyi Palotát.

A Duna utolsó, nagy természetes árterei közé tartozik. A múlt századi vízrendezések ellenére ma is 18 ezer hektár kiterjedésű területet éltet a folyó dinamikus mozgása.Az áradások hozták létre a lenyűgöző, unikális ártéri növény- és állatvilágot.

A vizes élőhelyekre jellemző növénytársulások szinte minden variációja megtalálható. Fehérfűz-feketenyár ligetek, tölgy-, kőris-, szil-ligeterdők. Ezekhez változatos, fajgazdag növényvilág társul a cserje- és gyepszinten is.

Gemenc és a nemzeti park állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete.

Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.

A Hámori tó a Garadna völgyében, csaknem másfél kilométer hosszan húzódik. Jelenlegi medrét az 1810-es években alakították ki egy völgyzáró gát építésével. A tó kialakításának gyakorlati oka volt, a felső-hámori vasverők meghajtásához szükséges vizet biztosította. A tó ma kedvelt horgászhely, az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt számos horgász keresi fel. Pisztráng nem csak a tóban él, külön pisztráng telep is működik a völgyben. A pisztrángos telep a szakmai munka mellett igazi turisztikai látványosság is. Az ide látogatók megkóstolhatnak egy igazi helyi specialitást, a tizenkét különböző fűszerrel ízesített sült pisztrángot. A tó vízmélysége helyenként eléri a kilenc métert is. Vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre, a nyári vizes tevékenységek közül a csónakázást és a vizibiciklizést választhatjuk.

A tó dél-kelti partján áll a Palota Szálló. Az ország egyik legszebb szállodája 1927-1930 között épült Mátyás király korát idéző, neoreneszánsz stílusban. A négyemeletes szálloda főhomlokzata a tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Az építészeti megoldásnak köszönhetően gyönyörű függőkert alakulhatott ki a szálloda közvetlen szomszédságában. A szálloda csúcsos tornyából, illetve a függőkertből gyönyörű kilátás nyílik a Hámori tóra és a völgy többi részére is.

A függőkertből látható a Szinva patak húsz méteres vízesése is, ami az ország legnagyobb vízesése. Nem csak nyáron szép látvány, a téli jégbe fagyott vízesés sokak szerint a nyári látványt is felülmúlja. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna, vagy más néven Petőfi barlang. A mésztufa barlang igazi ritkaság, Európa szerte is csak néhány ilyen képződmény létezik. A barlangot egy félórás séta keretében fedezhetjük fel.

A szállodával szemben egy másik barlangot találunk. A Szeleta barlang egy meredek emelkedőn közelíthető meg, mely emelkedő a Szelata tetőben végződik. Megéri azonban idáig felküzdeni magunkat, a gyönyörű kilátás kárpótol fáradozásainkért. A Szeleta barlang nevezetessége a századelőn a barlangból előkerült több százezer éves pattintott kőeszközök. Gyakran emlegetik a barlangot, mint a magyar őslénykutatás szülőhelyét. A barlangtúra harmadik állomása az István cseppkőbarlang, a szállodától körülbelül ötszáz méterre találjuk. A mostani bejáratához képest a barlang eredeti bejárata magasabban van. Feltárásához érdekes történet fűződik.

A barlangra úgy akadtak, hegy egy kutya beleesett a barlang bejáratába és a kimentése során fedezték fel a földalatti járatokat. A bejárattól ötvenöt méter hosszú folyosó vezet a barlang Nagytermébe. Tovább haladva a Kilátóban tiszta és szép képződményeket láthatunk. A Kupolacsarnok a barlang legszebb része. Húsz méter hosszú, tíz méter széles és harminc méter magas. A csarnokból kiépített lépcsősoron juthatunk el egészen a látogatható szakasz végéig. Itt azonban még nem ér véget a barlangrendszer, több járat halad a mélybe, melyek közül némelyiket teljesen víz borit. A Barlangban télen-nyáron tíz fok körüli hőmérséklet van.

A sok természeti képződmény megismerése mellett egy ember alkotta nevezetességet is feltétlen próbáljuk ki. A család kedvence lesz a lillafüredi kisvasút. Az 1920-ban ipari céllal létrehozott kisvasút Miskolcról indul és a Bükk legszebb részein áthaladva két alagutat is érintve, érkezik meg Lillafüredre.

Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin megnevezésére utal.A völgyet legkönnyebben az egyik ismert nevezetességének segítségével, vasúton járhatjuk be.

A Szilvásváradi erdei vasút a nyári időszakban a szilvásváradi fatelep és a Fátyol-vízesés között szállít utasokat. A négy és fél kilométer hosszú szakasz a völgy valamennyi nevezetességét érinti. A vasút nyomvonalát 1908-ban kezdték építeni, akkor még teherszállítási céllal. Működött gőzmozdonnyal, néhány helyen lóvontatású szerelvényként is. 1953-tól indult el a személyszállítás ezen a szakaszon. Ma már szépen helyreállított mozdonyok (köztük a legrégebben szolgálatban álló gőzösök) segítségével juthatunk fel a völgy felsőbb szakaszára.A vasút felső végállomása felett magasodik az Istállóskői barlang.

A Bükki hegység legmagasabb csúcsának oldalába ékelődő barlang az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. A barlang régészeti feltárása a XX. század elején kezdődött. Számos értékes lelet, emberi csontváz és a korszakban élő állatok csontjai kerültek ekkor napvilágra. A barlang különböző részeiben harminc, harminchatezer éves leleteket találtak. A fellelt leletek nagy része a szilvásváradi Orbán-házban tekinthető meg.

A barlangot elhagyva lefelé haladva a völgyben hamarosan elérjük a Fátyol-vízesést. A völgy talán legismertebb látnivalója nagyjából tizenhét méter hosszú és tizennyolc lépcsőn keresztül zúdul le. Utóbbi megállapítás gyenge vízhozam esetén nem érvényes, ilyenkor bizony csalódás érheti a turistát látva a sziklák között csordogáló patakot. Amikor, viszont vízben gazdag időszakban lezúdul, felejthetetlen látványt nyújt. Nevét is a víz körül látható fátyolszerű vízpermetről kaphatta.

A vízesésétől tovább haladva a jó minőségű 4,2 kilométer hosszú sétaúton juthatunk el az Erdei Múzeumig. A Múzeumban látható eszközök tárgyak segítéségével a régi erdészeti munkát, az erdőn való életet ismerhetjük meg. A tárgyi emlékek mellett bemutatják a környékre jellemző állatvilágot, köztük a már ritka vagy éppen kihalt állatfajokat is. Az erdészeti tevékenység mellett a korabeli vadászok életét is szemléleti néhány kiállított jelenet.

A Szalajka-völgyben hosszú idők óta őshonos halfajta a pisztráng. Ezt a hazánkban meglehetősen ritka lehetőséget használja ki a szilvásváradi pisztráng tenyészet, ahol közel száz éve foglalkoznak pisztrángtenyésztéssel. A rendkívül jó életkörülményeknek köszönhetően a helyben tenyésztett pisztráng kiváló ízű, ezért igen keresett árú. A nem mindennapi ízekkel már rögtön a tenyészet kapujában találkozhatunk, ahol a helyi halakból készített füstölt, sütött finomságokból fogyaszthatunk. A finom csemegék mellett megismerkedhetünk a pisztráng tenyésztés és nevelés körülményeivel, megtekinthetjük a különböző nevelő medencéket.

A kellemes Szalajka-völgyi séta végén Szilvásvárad, vagy akár Eger felé is indulhatunk. A völgyben ne mulasszuk el a Kárpátok Őrének szobrát megtekinteni. A szobor eredetileg 1918-ig Kolozsvárott őrizte az országot, de ekkor sajnos a bevonuló román csapatok tönkretették. 2002-ben került mostani helyére, hogy kicsit távolabbról, de továbbra is védelmezze a Kárpátokat.